Mondattan
1.Az állítmány és fajtái
1.a, Olvasd el az alábbi szöveget és keresd meg a mondatok állítmányát! Jelöld őket a tanult módon, kettős aláhúzással!
Varró Dániel: Nyelvművelés (részlet)
„Mindezt belátom készségesen, – de azt mégis ellenérzéssel lesem, – ahogyan te a nép – töltelék-, – kötő- és csúnyaszó – halmozó – rétegén köszörülöd kéjjel a nyelvedet, – és ebben vitatkoznom kell veled, – mert szerintem igenis van olyan, hogy valaki így beszél, de a szelleme közbe még ragyog, – még ha a legjobb példa nem is én vagyok, – és szerintem nem föltétlenül esetlen, – ami keresetlen, – és lehet, hogy ez a stílus nem olyan, akár egy ’99-es évjáratú, finoman fanyar Cabernet Sauvignonnal teli, díszdugós butélja, – de azért van bukéja. – Ami pedig a deviszontot illeti, – az egy állati – nagy tévedés, hogy az hibás, – mi más, – hiszen azt mindenki látja, kivéve a vak, – hogy vannak még ilyen kötőszavak, – egyet mindjárt leleplezek: – az ámde is két rokonértelmű, ellentétet kifejező kötőszó összetapadásából keletkezett, – és ami még a magyar nyelvben neki némi létjogosultságot garantál, nos – Babits is használta, és Arany János, – de nem akarok veszekedni veled, életem, – csak eltérő a nyelvszemléletem.
De mire ezt kimondom, a vita kulturált hangneme addigra persze megszűnt,– és már rég veszekszünk, – mert te úgy érzed, hogy nekedesek, – pedig csak a vitastílusom az, ami az átlagosnál kicsit hevesebb, – én meg azt veszem zokon, –
hogy mért azon lovagolsz, hogy hogy mondom, és nem amiket mondok, azokon, – szóval a ló velünk eléggé elszaladt, – a cérna elszakadt, – és áll a bál, – és már egyikünk sem érvel, csak sértetten hallgat, vagy ordibál, – míg végül elvágjuk a csomót, ezt a gordiuszit, – és adunk egymásnak egy puszit, – az indulatok minél messzebbre ragadtak, – annál nyelvesebbet és vadabbat, – szóval a kérdés továbbra is a levegőbe lóg, – nem zárult le a dialóg, – a nézeteltérésnek ez a forrása nem lett elapasztva, – aminek az a haszna, – hogy újra össze lehet veszni rajta – majd, ha – akarunk, és hát anélkül mi – nem tudnánk ilyen klasszul kibékülni, – és a szánknak se volna a csókra ilyen jó mentsége, – mert abban szerencsére – egyetértünk, és nem csak elvileg, – hogy mégiscsak ezt a legjobb művelni nyelvileg.”
b, A szövegben aláhúzott szavak alapján fogalmazd meg röviden, mi az állítmányi mondatrész funkciója!
c, Mit tapasztaltál a keresés közben? A szöveg alapján hány fajtáját tudod megkülönböztetni az állítmánynak?
d, Az imént felidézett ismeretek segítségével töltsd ki az alábbi táblázatot a szövegből vett néhány példával!
1.a, Olvasd el az alábbi szöveget és keresd meg a mondatok állítmányát! Jelöld őket a tanult módon, kettős aláhúzással!
Varró Dániel: Nyelvművelés (részlet)
„Mindezt belátom készségesen, – de azt mégis ellenérzéssel lesem, – ahogyan te a nép – töltelék-, – kötő- és csúnyaszó – halmozó – rétegén köszörülöd kéjjel a nyelvedet, – és ebben vitatkoznom kell veled, – mert szerintem igenis van olyan, hogy valaki így beszél, de a szelleme közbe még ragyog, – még ha a legjobb példa nem is én vagyok, – és szerintem nem föltétlenül esetlen, – ami keresetlen, – és lehet, hogy ez a stílus nem olyan, akár egy ’99-es évjáratú, finoman fanyar Cabernet Sauvignonnal teli, díszdugós butélja, – de azért van bukéja. – Ami pedig a deviszontot illeti, – az egy állati – nagy tévedés, hogy az hibás, – mi más, – hiszen azt mindenki látja, kivéve a vak, – hogy vannak még ilyen kötőszavak, – egyet mindjárt leleplezek: – az ámde is két rokonértelmű, ellentétet kifejező kötőszó összetapadásából keletkezett, – és ami még a magyar nyelvben neki némi létjogosultságot garantál, nos – Babits is használta, és Arany János, – de nem akarok veszekedni veled, életem, – csak eltérő a nyelvszemléletem.
De mire ezt kimondom, a vita kulturált hangneme addigra persze megszűnt,– és már rég veszekszünk, – mert te úgy érzed, hogy nekedesek, – pedig csak a vitastílusom az, ami az átlagosnál kicsit hevesebb, – én meg azt veszem zokon, –
hogy mért azon lovagolsz, hogy hogy mondom, és nem amiket mondok, azokon, – szóval a ló velünk eléggé elszaladt, – a cérna elszakadt, – és áll a bál, – és már egyikünk sem érvel, csak sértetten hallgat, vagy ordibál, – míg végül elvágjuk a csomót, ezt a gordiuszit, – és adunk egymásnak egy puszit, – az indulatok minél messzebbre ragadtak, – annál nyelvesebbet és vadabbat, – szóval a kérdés továbbra is a levegőbe lóg, – nem zárult le a dialóg, – a nézeteltérésnek ez a forrása nem lett elapasztva, – aminek az a haszna, – hogy újra össze lehet veszni rajta – majd, ha – akarunk, és hát anélkül mi – nem tudnánk ilyen klasszul kibékülni, – és a szánknak se volna a csókra ilyen jó mentsége, – mert abban szerencsére – egyetértünk, és nem csak elvileg, – hogy mégiscsak ezt a legjobb művelni nyelvileg.”
b, A szövegben aláhúzott szavak alapján fogalmazd meg röviden, mi az állítmányi mondatrész funkciója!
c, Mit tapasztaltál a keresés közben? A szöveg alapján hány fajtáját tudod megkülönböztetni az állítmánynak?
d, Az imént felidézett ismeretek segítségével töltsd ki az alábbi táblázatot a szövegből vett néhány példával!
2. A mondat tárgya
2.a, Egészíts ki az alábbi mondatokat! Milyen mondatrésznek felelnek meg a hiányzó szavak?
Lassú víz mos
Tavaszi szél áraszt.
Aki korán kel, lel.
Két fecske nem csinál .
Keresem az
Néha keresem a bajt.
És keresem ,aki engem akart
Akinek engem küldött
nekem szánt az ég.
Ha te tudnád, én, te is sírnál, nem csak én.
b, Melyik a kakukktojás a fenti mondatok közül? Miért?
c, Az alábbi mondatok alapján milyen típusok különíthetők el a tárgy szerkezetét illetően?
Tegnap olvastam egy könyvet.
Örökké gyerek akarok maradni.
Tegnap könyvet és újságot is olvastam.
Szeretek nyelvtant tanulni.
A fiút látja közeledni.
3. Az egyszerű mondat.
Alkoss az alábbi összetevőkből minél több egyszerű mondatot! Ahol tudod, írd le, miért különleges a mondat (például jelentésben, hangsúlyban)!
Marit, ismeri, Péter
Marit, ismeri, Péter, nem
András, Julit, elveszi
Alkoss az alábbi összetevőkből minél több egyszerű mondatot! Ahol tudod, írd le, miért különleges a mondat (például jelentésben, hangsúlyban)!
Marit, ismeri, Péter
Marit, ismeri, Péter, nem
András, Julit, elveszi
4. a. Karikázd be az összeillő tagokat!
A nagyon szimpatikus fiú ma délután elhívott a gólyabálba.
A sokak által kedvelt Aranyember egyáltalán nem tetszett.
A mindenki számára antipatikus Józsi reggel egy rózsacsokorral kért bocsánatot az osztálytól a múlt heti cselekedetei miatt.
4. b. Ki az alany?
1. mondat:
2. mondat:
3. mondat:
4. c. Mely szavak a szabad bővítmények?
1. mondat:
2. mondat:
3. mondat:
4. d. Elemezd az első mondatot, készíts ágrajzot!
A nagyon szimpatikus fiú ma délután elhívott a gólyabálba.
A sokak által kedvelt Aranyember egyáltalán nem tetszett.
A mindenki számára antipatikus Józsi reggel egy rózsacsokorral kért bocsánatot az osztálytól a múlt heti cselekedetei miatt.
4. b. Ki az alany?
1. mondat:
2. mondat:
3. mondat:
4. c. Mely szavak a szabad bővítmények?
1. mondat:
2. mondat:
3. mondat:
4. d. Elemezd az első mondatot, készíts ágrajzot!
5. Töltsd ki az alábbi táblázatot a hiányzó helyeken!
6. Keresd meg a viccek befejezéseit!
Miért temetik az indiánt a hegyoldalba? Hasonló.
Hogyan hívják a láb nélküli lovat? Távcsöves.
Mi az abszolút pech? Mikor megtanul magyarul.
Mikor mondja a kínai, hogy jó napot? Ha zuhanó repülőről süllyedő hajóra esel.
Ki az abszolút alacsony? Mert ott van a temető.
Hogy hívják a messziről jött hajléktalant? Aki csak sámliról lát be a szekrény alá.
a, Kapcsold össze a két mondatot egyetlen összetett mondattá!
b, Állapítsd meg az összetételek fajtáit!
c, Ábrázold az összetett mondatokat!
Miért temetik az indiánt a hegyoldalba? Hasonló.
Hogyan hívják a láb nélküli lovat? Távcsöves.
Mi az abszolút pech? Mikor megtanul magyarul.
Mikor mondja a kínai, hogy jó napot? Ha zuhanó repülőről süllyedő hajóra esel.
Ki az abszolút alacsony? Mert ott van a temető.
Hogy hívják a messziről jött hajléktalant? Aki csak sámliról lát be a szekrény alá.
a, Kapcsold össze a két mondatot egyetlen összetett mondattá!
b, Állapítsd meg az összetételek fajtáit!
c, Ábrázold az összetett mondatokat!
7. A mellérendelő mondatokat tagmondatai közt logikai viszony van.
a, Töltsd ki a táblázatot!
a, Töltsd ki a táblázatot!
b, Ábrázold a példamondatokat a különböző típusok alapján!
8. Olvasd el a mesét!
A kis nyírfa
A parkban egy kis nyírfa állt. Fiatal, zöld levelei voltak. De a nyírfa nem szívlelte a zöld leveleket. Valami különlegeset akart. Egy nap így susogott a szélben: „Semmit sem szeretnék jobban, mint arany leveleket”. Amint a kívánság elhangzott, a nyírfa zöld levelei változni kezdtek. A nap erős sugarai kisütöttek. A kis nyírfa úgy ragyogott, mint a színarany. Egy járókelő ámulva érintette meg az arany leveleket. Azután néhányat letépett és beletett a zsebébe. „Ez szemtelenség!” – mondta bosszúsan a nyírfa. Azonban semmit sem tehetett. Később egyre több és több ember érkezett mindenfelől. Mindenki akart legalább egyet az aranylevelekből. „Miért is akartam aranyleveleket?” – kesergett a nyírfa. Ám a szél meghallotta a kis nyírfa bánatát, és gyengéden ide-oda rázogatta. Egy napon az első napsugár előbújt. A zöld levelek újra megjelentek a csupasz ágakon. A kis nyírfa újra boldog volt.
a, Alakítsd át úgy a mesét, hogy minél több többszörösen összetett mondat legyen benne!
b, Hogyan változott meg a szöveg a hosszabb mondatok által?
c, Válassz ki egy tetszőleges többszörösen összetett mondatot, és ábrázold!
A kis nyírfa
A parkban egy kis nyírfa állt. Fiatal, zöld levelei voltak. De a nyírfa nem szívlelte a zöld leveleket. Valami különlegeset akart. Egy nap így susogott a szélben: „Semmit sem szeretnék jobban, mint arany leveleket”. Amint a kívánság elhangzott, a nyírfa zöld levelei változni kezdtek. A nap erős sugarai kisütöttek. A kis nyírfa úgy ragyogott, mint a színarany. Egy járókelő ámulva érintette meg az arany leveleket. Azután néhányat letépett és beletett a zsebébe. „Ez szemtelenség!” – mondta bosszúsan a nyírfa. Azonban semmit sem tehetett. Később egyre több és több ember érkezett mindenfelől. Mindenki akart legalább egyet az aranylevelekből. „Miért is akartam aranyleveleket?” – kesergett a nyírfa. Ám a szél meghallotta a kis nyírfa bánatát, és gyengéden ide-oda rázogatta. Egy napon az első napsugár előbújt. A zöld levelek újra megjelentek a csupasz ágakon. A kis nyírfa újra boldog volt.
a, Alakítsd át úgy a mesét, hogy minél több többszörösen összetett mondat legyen benne!
b, Hogyan változott meg a szöveg a hosszabb mondatok által?
c, Válassz ki egy tetszőleges többszörösen összetett mondatot, és ábrázold!
9. a. Sorold fel a mondatfajták öt típusát!
b. Írj melléjük rájuk jellemző szófajokat, majd a lenti szövegből keress példamondatokat!
c. Olvasd el a rövid történetet, majd írd át úgy a mondatokat, hogy mindegyiknek megváltoztatod a fajtáját!
Éjfél Körül
A hetvenes évek közepe táján, egy jól sikerült névnapozás után jókedvűen mentünk hazafelé a haverokkal. Nyár volt, jó idő, egy darabig együtt mentünk, majd ki-ki a maga otthona felé vette az irányt.
Én akkoriban egy egyemeletes bérházban laktam az emeleten.
Úgy éjfél körül lehetett az idő, amikor hazaértem. A lépcsőház nyitva volt, csak időnként zárta be egy-egy lakó, ha eszébe jutott. Ahogy felérek az emeletre látom, hogy a szomszéd fiú, aki néhány évvel volt fiatalabb nálam, ott ül a lépcsőn.
- Hát te! Mi van veled? - kérdeztem.
Azt mondja, hogy odavolt bulizni, és elfelejtett kulcsot vinni magával, most meg hiába csenget, dörömböl, nincs itthon senki.
- Hát akkor, jó éjszakát! - mondtam neki, és nyitottam kifelé a mellette lévő ajtót.
-Te, segíts már nekem! Rúgjuk be az ajtót! Mondja nekem.
- Á, szó sem lehet róla - feleltem.
- De rúgjuk már be! - erősködött, és már bele is rúgott egyet az ajtóba, aztán még egyet.
Hát, egye fene, gondoltam, aztán felváltva rugdostuk az ajtót, ami lassan kezdett engedni. Már 2-3 centire kinyílott.
- Bárcsak kinyílna már teljesen!
Hát, mondom, még én belerúgok egyet, aztán nyitva lesz!
Egyszer csak csoszogást hallunk bentről, és megszólal egy hang: - Mi van fiam!
Ledermedtünk. Az ajtó kinyílt. Az apja volt.
Aztán másnap hallottam, hogy szegezik az ajtót.
d. Olvassatok fel 2-3 átírt szöveget, majd beszéljétek meg, hogy mennyiben módosult az átírt verzió az eredetihez képest!
b. Írj melléjük rájuk jellemző szófajokat, majd a lenti szövegből keress példamondatokat!
c. Olvasd el a rövid történetet, majd írd át úgy a mondatokat, hogy mindegyiknek megváltoztatod a fajtáját!
Éjfél Körül
A hetvenes évek közepe táján, egy jól sikerült névnapozás után jókedvűen mentünk hazafelé a haverokkal. Nyár volt, jó idő, egy darabig együtt mentünk, majd ki-ki a maga otthona felé vette az irányt.
Én akkoriban egy egyemeletes bérházban laktam az emeleten.
Úgy éjfél körül lehetett az idő, amikor hazaértem. A lépcsőház nyitva volt, csak időnként zárta be egy-egy lakó, ha eszébe jutott. Ahogy felérek az emeletre látom, hogy a szomszéd fiú, aki néhány évvel volt fiatalabb nálam, ott ül a lépcsőn.
- Hát te! Mi van veled? - kérdeztem.
Azt mondja, hogy odavolt bulizni, és elfelejtett kulcsot vinni magával, most meg hiába csenget, dörömböl, nincs itthon senki.
- Hát akkor, jó éjszakát! - mondtam neki, és nyitottam kifelé a mellette lévő ajtót.
-Te, segíts már nekem! Rúgjuk be az ajtót! Mondja nekem.
- Á, szó sem lehet róla - feleltem.
- De rúgjuk már be! - erősködött, és már bele is rúgott egyet az ajtóba, aztán még egyet.
Hát, egye fene, gondoltam, aztán felváltva rugdostuk az ajtót, ami lassan kezdett engedni. Már 2-3 centire kinyílott.
- Bárcsak kinyílna már teljesen!
Hát, mondom, még én belerúgok egyet, aztán nyitva lesz!
Egyszer csak csoszogást hallunk bentről, és megszólal egy hang: - Mi van fiam!
Ledermedtünk. Az ajtó kinyílt. Az apja volt.
Aztán másnap hallottam, hogy szegezik az ajtót.
d. Olvassatok fel 2-3 átírt szöveget, majd beszéljétek meg, hogy mennyiben módosult az átírt verzió az eredetihez képest!
10. a. Melyik alárendelő mondat és melyik mellérendelő? Csoportosíts, majd válaszod indokold!
Aki bátor, az erős.
Megfáztam, ugyanis kabát nélkül sétáltam.
Vize nincs, mégis beszél.
Olyat kérek, amilyet te.
Szólj szépen, vagy hallgass.
Lapátolni kell az úton, hiszen leesett a hó.
Vártalak, hisz megbeszéltük.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Noémi szeret és én boldog vagyok.
Az jöhet, aki szorgos.
Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.
Él-e, hal-e?
Akkora volt a sár, hogy alig lehetett járni.
Nemcsak a lába sérült meg, hanem a kezét is alaposan beütötte.
Úgy beszél, mint a szélkelep.
b. 5-5 fajtája van az alá és mellérendelő mondatoknak. Melyikre nem találtál példát a fenti mondatok közül? Írj magad egyet!
Aki bátor, az erős.
Megfáztam, ugyanis kabát nélkül sétáltam.
Vize nincs, mégis beszél.
Olyat kérek, amilyet te.
Szólj szépen, vagy hallgass.
Lapátolni kell az úton, hiszen leesett a hó.
Vártalak, hisz megbeszéltük.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Noémi szeret és én boldog vagyok.
Az jöhet, aki szorgos.
Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.
Él-e, hal-e?
Akkora volt a sár, hogy alig lehetett járni.
Nemcsak a lába sérült meg, hanem a kezét is alaposan beütötte.
Úgy beszél, mint a szélkelep.
b. 5-5 fajtája van az alá és mellérendelő mondatoknak. Melyikre nem találtál példát a fenti mondatok közül? Írj magad egyet!
11. A mondatok modalitásuk szerint.
a) Alakítsd át a következő kijelentő mondatot kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondattá!
Pisti elment a boltba.
b) A fenti mondatokat írd be a táblázatba, és töltsd ki a hiányzó részeit!
a) Alakítsd át a következő kijelentő mondatot kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondattá!
Pisti elment a boltba.
b) A fenti mondatokat írd be a táblázatba, és töltsd ki a hiányzó részeit!
c) Logikai minősége szerint minden mondat lehet állító vagy tagadó. Írd át a példamondatokat tagadó mondatokká!
d) Mely mondattípusok tulajdonságai keverednek az alábbi mondatokban?
Pisti, elmennél a boltba?
Pisti, most azonnal elmész a boltba.
Hogy mehet el Pisti a boltba?!
d) Mely mondattípusok tulajdonságai keverednek az alábbi mondatokban?
Pisti, elmennél a boltba?
Pisti, most azonnal elmész a boltba.
Hogy mehet el Pisti a boltba?!
12.
a) Értelmezd a következő mondatokat! Mit állapíthatunk meg?
Piros rózsát és tulipánt ültetett Kata a kertjébe.
Tóbiás és Berci barátai elmentek moziba.
Lilla a kezébe vett egy képet az asztalról.
b) Ábrázold a fenti mondatokat az összes lehetséges jelentése szerint!
c) Írd át a fenti mondatokat úgy, hogy egyjelentésűek legyenek!
d) A fenti példamondatok alapján írj legalább három olyan többértelmű mondatot, amelyek egyszerre mindkét képre igazak! (pl. A csíkos felsős kisfiú és kislány nevetnek.)
a) Értelmezd a következő mondatokat! Mit állapíthatunk meg?
Piros rózsát és tulipánt ültetett Kata a kertjébe.
Tóbiás és Berci barátai elmentek moziba.
Lilla a kezébe vett egy képet az asztalról.
b) Ábrázold a fenti mondatokat az összes lehetséges jelentése szerint!
c) Írd át a fenti mondatokat úgy, hogy egyjelentésűek legyenek!
d) A fenti példamondatok alapján írj legalább három olyan többértelmű mondatot, amelyek egyszerre mindkét képre igazak! (pl. A csíkos felsős kisfiú és kislány nevetnek.)